Riasztó tény, hogy utoljára 1999-ben jelent meg új regényfordításom (Clarke 3001-e). Pedig fordítani imádok, és van is több olyan szerző, akinek magyarra ültetése igazán élvezet. Csak hát az idő... Regényt fordítani ugyanis hosszadalmas folyamat, rá kell hangolódni a szerzőre, sőt olykor külön-külön a szereplőkre, hogy minél hitelesebben adhassam vissza az eredeti szöveget.
Ezzel együtt lelkesen vetettem bele magam tavaly a feladatba, hogy Clarke és Baxter közös Időodisszeia-sorozatának befejező kötetét magyarítsam. Jelenlegi feladatkörömben, a Galaktika és a Metropolis Media irodalmi szerkesztőjeként azonban rá kellett döbbennem: egyéb munkáim mellett csak csigalassúsággal vagyok képes haladni. Pedig beleástam magam a szöveg mélyébe, olyan szinten, hogy nem átallottam már két hibát is jelezni Stephen Baxter felé, ami sajnálatos módon benne maradt a megjelent könyvben.
Egyszóval vérzik a szívem, de ma megszületett a döntésem: átadom a munka oroszlánrészét egy fiatal, tetterős kollégának, aki remélhetőleg megeszi az egészet reggelire, és nekem már csak a szerkesztés és a korrektúra kényelme marad.
Amennyiben jut rá időm a regényírás mellett.
Hácsek, magának ezer oldala van... Ha kész a regénye, én megfestem a címlapot, és keresünk egy kiadót...
VálaszTörlés:)
Sajókám, én kezdem úgy érezni, hogy az egész ország kiadó... De juszt se fog senki kiszekírozni innen! :-)
VálaszTörlésTöbb komolyságot, kérem... :-D
VálaszTörlésA regény is annyira veendő komolyan, mint a többi, vagy Leningrádban Moszkvicsokat fosztogatnak?
Eddig három komoly ember dőlt be ennek az áprilisi sútkának. :-)
VálaszTörlésNév szerint? :-D
VálaszTörlésTöbb. Engem telefonon is felhívtak, hogy mivelmivan.
VálaszTörlésHa már április 1. és SF, akkor ez jó példa:
VálaszTörléshttp://www.locusmag.com/2009/April1_LinkEgan.html
sfinsider.blog.hu