Androidos Galaxyt kaptam, lájf!

Mármint nem telefont, hanem egy számot az amerikai Galaxy SF-magazinból, amiben történetesen volt egy androidos novella is. :)

A magazin irigylésre méltó 160 oldalas terjedelmét szinte teljes egészében a szöveg teszi ki, alig néhány oldalnyi illusztrációval és hirdetéssel. Sam Reed barátomtól kaptam kölcsön azzal, hogy megtalálom benne Fred Pohl Átjárójának eredeti befejezését, amit a szerző végül lehagyott a könyv végéről – annak magyarázatával együtt, hogy miért. Ahelyett, hogy csak ezt olvastam volna el, nekiálltam, és elejétől a végéig átrágtam magam a lapszámon. Az irodalmi tartalmat két kisregény és két novella adta, plusz egy folytatásos regény befejező része, no ezt az egyet kihagytam.

De nézzük a részleteket: a folytatásos A Dosadi kísérlet volt Frank Herberttől, ez magyarul is megjelent, kötetben. Charles Sheffield novellája két kóklerről szólt, akik ezúttal (egy ciklus ikszedik darabjáról lévén szó) a Marson nyitnak ügyvédi irodát, és egy rendkívüli szabadalomból próbálják megszedni magukat. Ez nem volt túl erős, és hasonlóképpen Jay Brandon írása, amely Isten és a Mennyország fogalmának próbált kis evolúciós-scifis hátteret adni. A kisregények közül H. C. Petleyé régimódi űrmentős-kolonizációs sztori, ami terjedelméhez képest nem tart sehova. Az egyetlen valamirevaló történet Arsen Darnayé, aki érdekes világot teremt egy moderáltan érdekes cselekményhez, a feromonok hasznáról a tömeghipnózis és a szervezett bűnözés terén – ó, és ő tartalmazta azt a bizonyos androidot is, valamint nem mellékesen egyes részleteiben a Hasonmás című filmre emlékeztetett (ismétlem, a magazin 1977-es!).

Érdekes módon a rovatok vonultatták föl a nagyobb neveket, a már említett Pohl-magyarázkodástól kezdve James Baen szerkesztői előszaván, Jerry Pournelle tudományos eszmefuttatásán és Spider Robinson könyvajánlóján keresztül egészen az olvasói levelekig, melyek között van egy egy bizonyos Orsen (sic!) Scott Cardtól. Ja, és a borítót Frank Kelly Freas készítette.