2009. március 23., hétfő

Egy pimasz fiatalember a múltból

Hogy beváltsam korábbi fenyegetésemet, íme egykori önmagam cikkrészlete a Galaktika 158. (1993. november) számából:

Minden gusztustalanságok ősatyja, Ken Russell ismét ellátogat mozijainkba. Vásznon vagy videón eddig is megismerkedhettünk már több fantasztikus filmjével. Ezek közül a legszolidabb a Milliárd dolláros agy (Billion Dollar Brain, 1967) volt, a legjobb a Változó állapotok (Altered States, 1980), nálunk a legismertebb pedig A fehér féreg búvóhelye (Lair of the White Worm, 1988). A most bemutatásra kerülő – ám nem a legfrissebb – Gótika, avagy a szellem éjszakája (Gothic, 1986) hangulatában az utóbbihoz áll talán a legközelebb.
A cselekmény voltaképpen 24 óra leforgása alatt játszódik, 1816 tavaszán. Percy Bysshe Shelley, a fiatal költő, élettársa, Mary Wollstonecraft és az ő féltestvére, Claire, látogatóba érkeznek a Genfi-tó partján álló Villa Diodatiba, ahol Lord Byron tengeti száműzetése napjait háziorvosa, doktor Polidori társaságában. Az éjszaka folyamán viharos szerelmi játékokba kezdenek, majd rémtörténetek felolvasásával szórakoztatják egymást, végül a szellemidézéssel is megpróbálkoznak, ez a kísérletük azonban túl jól sikerül, és hamarosan megérzik, hogy már nincsenek egyedül a házban...
A valós személyek és a fantasztikus események keveredése annál érdekesebb, mivel tudjuk, hogy Mary Wollstonecraft – a későbbi Mary Shelley – fejében ekkor született meg Frankenstein című, méltán világhírűvé vált regényének ötlete, mely művet sokan az első igazi sci-finek tekintenek. A történetben rejlő lehetőségeket Ken Russell azonban korántsem aknázza ki, inkább alámerül a tőle megszokott visszataszítóságok mocsarába. A főbb szerepekben akkor még ismeretlen, azóta joggal befutott színészek (Natasha Richardson, Julian Sands) igyekeznek maradandót nyújtani, nem túl nagy sikerrel. Akit ezek után még érdekel ennek az éjszakának a története, az érdekesebben és tömörebben olvashat róla a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában magyarul megjelent Frankenstein utószavában.

Így megy ez...

2 megjegyzés:

  1. Hát igen, ajánlónak ez tényleg erős egy kicsit. De most már legalább tudom, hogy kell ajánlót írni... :-D

    VálaszTörlés