2009. szeptember 29., kedd

Vámpírmánia

Mostanában mindenhol, mozi- és könyvplakátokon, tévéképernyőkön és filmvásznakon ugyanaz a kép fogad minket leggyakrabban: vértől csöpögő szemfogak. A vámpírok elharapóztak (haha!) a tömegkultúrában.

David J. Schow horrorszerző és forgatókönyvíró, a „slasher” filmkategória és a „splatterpunk” kifejezés megalkotója nemrég azt mondta: „A vámpírok a horror Star Trekje.” Aki ismeri a legendás SF-sorozat amerikai kultúrában betöltött helyét, az pontosan tudja, mit jelent ez. Aki nem tudja, az nézegessen képet (ami egy francia trekker – és vámpírrajongó? – műve):

2009. szeptember 28., hétfő

Egy róka nem megy el dolgavégezetlen

Örömmel láttam, hogy a Móra kb. 25 ezredszer is kiadta idén Fekete István örökbecsű művét, a Vukot. Amin azonban kifejezetten jót mulattam, az a forradalmian új borítóterv volt. Én egy másodperc alatt levettem, mi történik a képen. Vajon a tervezőnek nem volt egyértelmű, hogy a rőt bundájú főhős éppen kábelt fektet a havas réten? Pedig jól látható, hogy a koma enyhén neheztelő pillantást vet a fotósra: „Legalább ilyenkor békén hagyhatnál.”
Zseniális húzás amúgy: gonzo-borítót minden gyerekkönyvre! Lehet ötleteket adni továbbiakhoz! Például Bogáncs, amint egy másik puli hátsóját szaglássza! Vagy Kele, amint egy egészségesen zöld béka belsőségei között matat! Esetleg az Őszi vásár egy lomtalanításos címlappal!

2009. szeptember 14., hétfő

Elsietett születés?

Rájöttem, hogy két évvel korábban születtem a kelleténél. Egyrészt ha '69-es lennék, akkor csak most töltöttem volna be a negyvenet, másrészt pedig egyidős lennék a Kozmosz Fantasztikus Könyvekkel, valamint az első holdra szállással – sőt ez utóbbira egyenesen a születésnapomon került volna sor (persze így is, csak nem a nulladikon, hanem a másodikon).
De mi is történt 1967-ben?
A Doors megjelentette első nagylemezét; a mozik bemutatták Chaplin utolsó filmjét, A hongkongi grófnőt; Louis Leakey Afrikában előemberek maradványaira bukkant; az Egyesült Királyság megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Gazdasági Közösséggel; elítélték a bostoni fojtogatót; egy teszt során kitört tűzben életét vesztette az Apollo 1 három űrhajósa; Jim Garrison államügyész bejelentette, hogy a Kennedy-gyilkosság hátterében kiterjedt összeesküvés áll; fölszállt az első Boeing 737-es; Magyarországon lemondott a Kállai-kormány; Görögországban katonai puccs zajlott le; Vlagyimir Komarov szovjet kozmonauta visszatéréskor életét vesztette a Szojuz 1 fedélzetén; Elvis Presley elvette Priscilla Beaulieu-t; Jurij Andropov lett a KGB főnöke; Biafra kikiáltotta függetlenségét Nigériától; a Beatles kiadta Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című lemezét; Izrael és arab szomszédai között lezajlott a hatnapos háború; Kína fölrobbantotta első kísérleti hidrogénbombáját; megrendezték a Monterey-i Popfesztivált; 400 millióan nézték a világ első élő, műholdak által közvetített televíziós műsorát; a Pink Floyd is megjelentette bemutatkozó albumját; Bolíviában elfogták, majd kivégezték Che Guevarát; bemutatták a Hair című musicalt; Lyndon B. Johnson amerikai elnök bejelentette, hogy az USA nyerésre áll a vietnami háborúban; Christiaan Barnard végrehajtotta a világ első emberi szívátültetését; Nicolae Ceausescut a Román Államtanács elnökévé választották; John Archibald Wheeler amerikai fizikaprofesszor először használta a „fekete lyuk” kifejezést.
Amúgy a Hugo-díjat ebben az évben Robert A. Heinlein The Moon Is a Harsh Mistress című regénye nyerte (jövőre magyarul!), a Nebulát pedig Samuel R. Delany The Einstein Intersectionje.
A mozik olyan sci-fiket játszottak, mint a Barbarella, Alain Resnais Szeretlek, szeretlekje, a Frank M. Robinson regényéből készült Az erő, valamint a nyugat-európai összefogással forgatott Perry Rhodan-film.
(És, mint az a listákat böngészve kiderült számomra, gyermekkorom egyik kedvenc írója, Dékány András már a születésem előtt csaknem két hónappal elhunyt, így hiába is vártam, hogy újabb regényei jelenjenek meg, miután a helyi könyvtár polcairól mindent elolvastam tőle.)
Fene tudja, mégiscsak érdekes év volt ez az 1967. De legközelebb azért megnézem, mire születtem volna 1969-ben. :-)

2009. szeptember 3., csütörtök

Jé, ez egy lyé!

Újabb érdekes címlapfelirattal szembesültem egy könyv borítóján. Pedig mint az köztudott, a csevej szó a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint pontos jével írandó. Akkor pont egy Helikon méretű és kaliberű kiadónál ne tudták volna? Különös. Hacsak azt nem feltételezzük, hogy a könyv megjelenése (1987) óta ilyen mértékben megváltozott a helyesírás. Ez lenne a hejzet? Selytelmem sincs.