Karambol(a)

Fiam a hétvégén megkérdezte, mi az a csillaggyümölcs. Egy darabig próbáltam magyarázni neki, de mivel magam is csak egyszer-kétszer kóstoltam, nem volt túl sok emlékem. Aztán eszembe jutott, hogy segítségül hívom az internetet. Meg is kaptam minden kérdésünkre a szakszerű válaszokat, és még többet is. Kiderült például, hogy a csillaggyümölcs (vagy karambola) rokonságába tartozik egy nem kevésbé egzotikus gyümölcs, amit bilimbinek hívnak.

Na, ettől beindult az agyam. Mert ha mondjuk a növényeknél elkülönülve léteznének az ivarok, akkor beszélhetnénk nőstény-bilimbiről és... hím-bilimbiről. Aha, úgy van...

Egy borító metamorfózisa

Miközben a megjelent új könyvek listáját nézegettem, szemet szúrt nekem egy borító, amit mintha már láttam volna valahol. Azt elsőre fölismertem, hogy egy Boros-Szikszairól van szó, de jó darabig túrtam a netet, mire kiderítettem, mi is volt eredetileg. Íme a két címlap egymás mellett (ilyen volt, ilyen lett):

Kíváncsi lennék, azt az egy apró részletet, ami alaposan megváltoztatta a kép hangvételét, vajon az eredeti alkotók rakták-e oda. Ha igen, akkor is érdekes, hogyan lesz egy fantasy-hősnőből a holokauszt igazságszolgáltatója.

Díjkereső

Jó ideje frusztrál már az ESFS honlapja azzal, hogy csak évek szerint listázza az Eurocon-díjasokat, a legkevésbé sem áttekinthetően. Ma végre betelt a pohár, és úgy döntöttem, csinálok magamnak egy átláthatóbb, privát listát legalább az írókból. Ez több érdekes következménnyel is járt.

Először is, értetlenkedve nézem egy ideje, hogy az 1988-as budapesti Euroconhoz azt írták: "List unavailable", vagyis lista nem áll rendelkezésre. Volt tehát nekünk egy saját rendezésű Euroconunk, ahol kiosztottak díjakat is, de ezekről azóta sem tud a nagyvilág. Futottam néhány kört hazai rajongói körökben, de mindenhol csak vállvonogatást kaptam válaszul. Senki nem emlékszik, aki meg emlékezhetne, már nem él. Le is mondtam az egészről, mígnem mai keresgéléseim során egyszer csak elvetődtem egy orosz honlapra, és ott ezt találtam:

A nagy reveláció elmaradt, hiszen a lista szerint írói díjat nem adtak ki. A képzőművészeti elismerést a bolgár Sztefan Lefterov nyerte, legjobb kritikusnak a cseh Ondrej Neffet választották, a legjobb szerkesztő Vlagyimir Mihajlov lett, egy bizonyos T. Hermany pedig rajongói díjat kapott.
A szomorú az egészben a totális elfeledettség mellett az, hogy egy magyar sem részesült semmiféle elismerésben hazai pályán. Vagy legalábbis nem tudunk róla.
Kárpótlásul kigyűjtöttem a magyar szerzőket, akik valaha elnyerték a legjobb európai író díját:

Lőrincz L. László (1989)
Mesterházi Lajos (1972)
Mónus Miklós (1987)
Nemere István (1983)
Preyer Hugo (1989)
Szélesi Sándor (2007)
Zsoldos Péter (1976)

Gratulációim mindannyiuknak. És remélem, hogy a legközelebbi magyar Eurocon díjazottjaira, akár lesz hazai győztes, akár nem, többen emlékeznek majd évtizedek múltán.

Találós visszavág

Hogy hívják a rokonszenves virtuális gyógyszerészt?
(A válasz lejjebb, kijelölés után válik láthatóvá.)

Szimpatikus.